Mennyire lehet sikeres a perfekcionista szülő?
Hogyan tesz keresztbe, ha perfekcionisták vagyunk a gyereknevelésben? Jó-e, ha tökéletességre törekszünk a gyerekünkkel, vagy magunkkal szemben?
Tartalomjegyzék
Mi jellemző a perfekcionista, tökéletességre törekvő szülőre?
A perfekcionizmus, vagy köznapi értelemben tökéletességre törekvés, valamilyen elképzelés, követelés, igény túlhajtását, mértéken felüli követését jelenti.
A perfekcionista: realista, lelkiismeretes, elvei vannak, amikhez mindenáron tartja magát, felelősségtudattal rendelkezik, kritikus, örökké elégedetlen, túlzottan rendszerető, türelmetlen, becsületes, alapos.
Olyan világban élünk, ahol elismeréssel díjazzák azokat, akik mindenben a maximumra törekszenek, még a saját egészségük és jól-létünk árán is.
Sokan álmodnak tökéletes alakról, állásról, házastársról, nagyszerű gyerekekről, ideális családi házról, és duzzadó bankszámláról. A média sugallatára azzal szembesülünk, hogy a sikeres, menő embereknek mindenük megvan.
A perfekcionistáknak nagyok az elvárásai önmagukkal szemben. Mindenben sikeresek akarnak lenni, amibe belekezdtek.
Ha ez nem sikerül, úgy érzik, az egész életük kicsúszik az irányításuk alól. Tudatosan vagy sem, a perfekcionisták kerülik az olyan helyzeteket, amiben benne van a sikertelenség kockázata, ezzel a saját lehetőségeiket korlátozzák.
A perfekcionisták számára még a legapróbb hiba is valóságos kudarc. Nagy hűhót csapnak, ha kudarc éri őket, a sikereiknek viszont nem igazán, vagy nem sokáig tudnak örülni.
Hogyan alakul ki a perfekcionizmus?
A perfekcionizmus sokaknál már gyermekkorban, családi környezetben, az iskolaévekben kialakul. Nem ritkán az idősebbek, a szülők, a tanárok útmutatásának hatására már gyermekként mindennél fontosabbá válik, hogy a tanulással, az iskolai vagy egyéb feladatokkal kitűnjenek, és ezzel kivívják a környezetük szeretetét, figyelmét, elismerését.
A saját gyermekeinkre is érdemes odafigyelni, hogy elfogadjuk őket olyannak, amilyenek. Ne csak az elért teljesítményüket vegyük észre, vagy azért dicsérjük meg őket. Mert náluk is kialakulhat a kényszeres megfelelni vágyás.
Miért rossz a szülőnek, ha perfekcionista?
Sokan nem tudják elfogadni ebben a tökéletességre törekvő világban, ha nekik valami nem adatott meg a tökéletes álmokból.
Elégedetlenek önmagukkal, nem elégszenek meg azzal, amijük van. Miközben nagyon sok probléma gyökere éppen a tökéletesség hajszolásából ered.
A tökéletességre törekvő emberek nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kompromisszumot kötni.
Egyre csak hajtanak, és elfelejtik, hogyan kell lazítani, hol van a kikapcsológomb. Ez sokszor vezethet oda, hogy a feladatok, a „teljesítmény”, a „kötelességek”, előrébb vannak, mint a gyerekekkel közösen megélt, meghitt pillanatok.
„Majd, ha kész vagyok a feladataimmal, leülök a gyerekkel társasozni.”
„Majd, ha kész a leckéje, meghallgatom, milyen napja volt. Első a kötelesség.”
„Majd, ha kitűnő lesz, megveszem neki azt a biciklit, amire vágyik. Előbb teljesítsen.”
A perfekcionista embereket a sikertelenségtől való félelem is megbéníthatja.
Félhetünk attól, hogy:
- nem leszünk elég jó szülők,
- valamit elrontunk a gyereknevelésben,
- maradandó károkat okozunk a gyerekeinknek,
- a gyerekünk nem lesz annyira „tökéletes”, jól teljesítő, kedves, jól nevelt, mint ahogy szeretnénk.
A perfekcionista attól is tarthat, hogy mások bírálni fogják. Miközben ő kétségbeesetten próbál beilleszkedni, mindenkinek megfelelni.
Ők azok, akik gyakran úgy gondolják, hogy ha a teljesítményük tökéletes (vagy legalább mások szemében ideális szülőnek látszanak), az megvédi őket a kritikától, a visszautasítástól, vagy a rosszallástól.
Ha perfekcionista szülő vagy, miért rossz a gyereknek?
A legtöbb szülőnek az a célja, hogy boldognak lássa a gyermekeit, ám néha ez a törekvés eluralkodhat rajta.
Sokan szeretnék látni, hogy a gyermekük mindig mindenben a legjobb, amibe belekezd. Élhet bennük a vágy, hogy szeretnék őt már gyerekként sikeresnek, elégedettnek, boldognak látni.
Ha attól rettegsz, hogy cserbenhagyod a gyermekeid, nem felelsz meg az elvárásaiknak és nem leszel tökéletes szülő, az súlyos csapást mér az önbizalmadra.
Lehet lelkiismeret-furdalásod attól, ha nem vagy mindig a gyerek mellett (mert dolgoznod kell), de lehet attól is, hogy csak a gyerekeiddel foglalkozol, és másra nem marad elég időd, energiád, nem haladsz a kötelességeiddel eléggé.
Lehet, hogy inkább azt érzed, nem felelsz meg annak az idealizált képnek, amit a “jó szülőről” vetítettek eléd.
Különösen nőként érezheted ezt. Az ideális családanyát évszázadokon át az önfeláldozás, saját szükségleteinek megtagadása, a másokról való gondoskodás jellemezte.
Ez gyakran kételyeket ébreszthet az érzéseik és igényeik jogosságát illetően.
Tehát egy perfekcionista szülő:
- egyfelől lehet nagyon határozott a saját szerepét, és felelősségét illetően,
- lehet nagyon határozott abban, hogy mit és hogyan vár el a gyerekétől,
- lehet, hogy már a legkisebb hibát is azonnal kiszúrja,
- vagy nincs elég türelme, hogy kivárja, amíg a gyermeke elvégez egy feladatot.
Ez a gyerek számára nagyon nyomasztóvá válik, és könnyen elvesztheti az önbizalmát, hogy képes-e egyáltalán valamilyen feladatot önállóan elvégezni.
De lehet egy perfekcionista szülő:
- nagyon bizonytalan és önbizalomhiányos is,
- tele lelkiismeret furdalással,
- aki lépten-nyomon azt lesi, követett-e el hibát,
- ha igen, mit,
- és azt hogyan javíthatná ki.
Az ilyen helyzetekben a gyerekek éppúgy elbizonytalanodnak, hiszen a szülőtől is azt a mintát látják, hogy nem bíznak magukban eléggé.
Perfekcionista szülő – maximalista gyerek?
Minden életkorban egyedi, hogy mire képes gy gyerek, mire vágyik, mit szeretne elérni, milyen feladatokat tud megoldani, milyen készségeket tud elsajátítani.
A tökéletességre való törekvés kétféleképpen jelentkezhet a szülőknél.
Az egyik, mikor azt gondoljuk, hogy „egy ekkora gyereknek ezeket a dolgokat már tudnia kellene”.
Ha ezt gondoljuk, könnyen frusztráltak és csalódottak leszünk, hogy „mit nem tanítottunk még meg, vagy mit nem tanítottunk meg jól a gyereknek”.
A másik, mikor azt gondoljuk: „ha én képes vagyok rá, és elvárom magamtól, arra a gyereknek is képesnek KELL lennie. Meg KELL tanítanom neki, hogy igényes legyen magával szemben”.
És ismét könnyen válunk frusztrálttá, ha a gyermek nyilvánvalóan ellenáll – különösen kamaszként – az ilyenfajta törekvéseinknek.
Perfekcionista, tökéletességre vágyó elvárásainknak tehát könnyen lehet az a következménye, hogy csalódottá és frusztrálttá válunk a gyereknevelésben, és idővel magunkat fogjuk okolni, amiért „nekünk nem megy úgy, mint másnak” .
Mi a megoldás, ha a családban túl sok a maximalizmus?
1. Jutalmazd a sikereid
Ha valamiben apróbb sikereket érsz el, állj meg egy pillanatra, és jutalmazd meg magad. Ha a gyermekeddel sikerül valamilyen kisebb eredményt elérni (ami eddig nem ment), akkor „ünnepeljetek együtt”. Csináljatok együtt valami különleges programot, rendezzetek közös, különleges eseményt.
2. Tanuld meg elfogadni a tökéletlenséged (és a gyermekedét is)
Keress szándékosan olyan helyzeteket, amelyekben nem járhatsz sikerrel.
Tanuld meg elfogadni a kockázatot, és barátkozz meg a gondolattal, hogy nem lehetsz mindenben rögtön sikeres és tökéletes (és a gyermeked sem).
3. Mások szavainak értelmezése
Az érzéseid attól is függnek, hogy hogyan értelmezed mások szavait és tetteit, és milyen elvárásaid vannak magaddal és a környezeteddel szemben.
Ezért dönthetsz úgy is, hogy pozitívan fogadod a kritikát, és kudarc helyett egyszerű visszajelzésnek éled meg. Így könnyebb elgondolkodni azon, min változtass.
Ehhez azonban fontos, hogy a kritikát soha ne a személyed elleni támadásként fogadd.
4. Megbirkózás a kudarccal
Fontos, hogy mennyire tudsz megbirkózni a kudarccal.
Ha nyomaszt a kudarcnak már a lehetősége is, nagyobb lesz a csalódás, frusztráltság, depresszió veszélye felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt.
Ezért érdemes már gyermekkorban tudatosítani, hogy a kudarc, a hibázás a feladatmegoldás része.
Tanuljuk meg feldolgozni a sikertelenséget, hogy később is nyert ügyünk legyen (és ezt a gyerekeinknek is meg tudjuk tanítani).
5. Kudarc és rugalmasság
A mai világban azok a legsikeresebbek, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni az adott helyzetekhez.
Akik kudarc helyett a változó környezetet visszajelzésként élik meg: képesek eggyel többször fölállni, mint ahányszor elesnek. Tudják, hogyan változtassanak a viselkedésükön úgy, hogy az mindenkinek megfelelő legyen.
Ha így állunk hozzá a problémák megoldásához, akkor képesek leszünk ugyanezt megtanítani gyerekeinknek is.
De rugalmasnak lenni, és nem magára venni a nem sikerült feladatok kudarcát, talán a legnehezebb feladat egy perfekcionista számára.
Hiszen mindent azért próbál tökéletesen csinálni, hogy elfogadják, és csak mások szeretetén keresztül képes önmagát elfogadni.
A legnehezebb elhinni, hogy akkor is szerethetjük magunkat, ha nem mindenki elégedett velünk, vagy a gyereknevelési szokásaink nem fedik a tökéletes szülő vágyálmát.
Mit tehetsz, hogy a gyereknevelésben elkerüld a perfekcionizmust?
Tökéletes szülő helyett csak elég jó szülő
Ha azt a célt tűzöd ki, hogy csak elég jó szülő legyél, aki követhet el hibákat, sokkal nyugodtabb és lazább leszel.
Ha tökéletes szülő akarsz lenni, nem fogsz sikerrel járni. Mindig lesz egy-két „banánhéj”, amin elcsúszol. Főleg ha a gyereked személyiségét is számításba veszed.
Jobb elfogadni, hogy időnként nem felelsz meg az ideális szülőről kialakított képnek.
Ahelyett, hogy azon görcsölnél, mit teszel (vagy nem teszel) meg a gyerekeidért, lehetsz spontán: hagyod, hogy önmaguk legyenek, maszatoljanak a festékkel, megegyék a díszítést a sütiről, vagy a virágok helyett magukat locsolják meg. Mindenkinek szórakoztatóbb lesz, ha téged sem emészt fel az aggodalom.
Mi a fontosabb, hogy állandóan rend és tisztaság legyen a lakásban, amit mindenki tiszteletben tart, vagy hogy rendezzünk egy jó kis családi főzőcskézést, amiben mindenki részt vesz? Igaz, hogy a konyha utána napokig koszos, de a főzés élményére még felnőttkorukban is emlékezni fognak.
A teljesítőképességünket csak akkor tudjuk hosszú távon megőrizni, ha megfelelően gazdálkodunk az erőforrásainkkal.
Tapasztald meg, hogyan tudsz gyors, tartós és örömteli változásokat elérni, hogy kiegyensúlyozott, békés, boldog család tagjaként élhess!
A legnagyobb ajándékot azzal adjuk gyermekeinknek, ha mi magunk RENDBEN VAGYUNK.
Hasznos kérdések és válaszok
Mi a maximalizmus fogalma?
A maximalizmus, vagy tökéletességre törekvés valamilyen elképzelés, követelés, igény túlhajtását, mértéken felüli követését jelenti.
Miért foglalkozunk túl keveset a maximalizmussal?
A mai világban elvárás a tökéletességre való törekvés. A cégek előszeretettel vadásznak a maximalista, megfelelési vággyal küzdő munkavállalókra. A családban is kényelmes a másiknak, ha mindenben leveszed a gondot az ő válláról. Egy maximalista, aki megfelelési vággyal küzd, ráadásul kevésbé fogja beismerni, kimondani, változtatni a saját maximalizmusán.
Okozhat-e a maximalizmus egészségügyi problémákat?
Közvetlenül nem, de áttételesen igen. A túlzott elvárások, és az, ha hiba csúszik a gépezetbe fokozott szorongást eredményeznek. A hosszútávon fennálló szorongás kihat az emésztésedre, az alvásodra, a szív, és érrendszeredre. Gyakoriak a nyaki, és válltájéki izomfájdalmaid. Fejfájás. Mivel kihajtod magad, a szervezeted megálljt/ pihenőt parancsol – megbetegszel.
Milyen problémákat okozhat maximalizmus a társas kapcsolatok terén?
Ha maximalista szülő vagy a gyermekeid azt érzik, hogy nem tudnak neked megfelelni, emiatt szoronganak. A párod úgy érezheti magát, hogy képtelen megfelelni, de az is zavarhatja, hogy nem tudod elengedni magad. A munkahelyen, hogy több ember munkáját végzed, mert a kocsis is azt a lovat hajtja, amelyik húz.
Mi a megoldás a gyereknevelésben, ha maximalista vagy?
Azon dolgozz, hogy elérd az elég jó szülő állapotot. Mert a gyerekednek nem tökéletes szülőre van szüksége, csak arra, hogy szeresd. És ő is felszabadultabb lesz, ha elfogadod magad a hibáiddal együtt.
Tudj meg többet!
A szülő gyermek kapcsolat javítása – Hogyan engedjük el a rossz érzéseinket?
A rossz érzéseink hatása a gyereknevelésre
Válts pozitív gyereknevelésre és érd el a személyes szülői békéd!
Szeretnéd, ha a Te családod is boldog, és felszabadult lenne?
Tegyél érte még ma.
Kérj időpontot Felnőtt tanácsadásra!
Választ, megoldást, kiutat keresel? A jelenlegi helyzetből nem tudod merre tovább szülőként, társként? Tanácstalan vagy?
Jelentkezz Felnőtt tanácsadásra!
