Hogyan alakul ki feszültség a különböző nevelési stílusok miatt egy házasságban?
Ha eltérő a nevelési stílusotok, az sok konfliktus forrása lehet az egész családban. Konfliktust szülhet a szülők között, a szülők, és a gyerekek között, és akár a testvérek között is. Sok-sok felesleges feszültség származik belőle egy családon belül.
Tartalomjegyzék
[lwptoc]
Példa a különböző nevelési stílusok miatti konfliktusra
A gyerekek összevesznek a hétvégi ebéd alatt. A hangerő egyre emelkedik. Ezzel együtt emelkedik a feszültség is benned. Érzed, hogy muszáj lesz közbelépned. De mégis türelmesen vársz, hátha előbb-utóbb abbahagyják. A hangerő még jobban megemelkedik.
És akkor hirtelen elpattan a húr, és kiabálni kezdesz velük. Az asztalnál hamarosan megszeppent csend lesz úrrá…
Egy darabig.
Ránézel a párodra, aki vádlón és értetlenül mered Rád.
„Miért kellett velük kiabálni? Hiszen nem is voltak olyan hangosak? Ez csak egy ártatlan vita volt, igazán hagyhattad volna…”
Hogyhogy ő nem érti meg, hogy ez már nem csak egy ártatlan vita volt? Ő nem hallotta, ahogy emelik a hangjukat, és durvul a vita?
Valakinek közbe kellett lépnie, és leállítani őket, amikor kezdett elmérgesedni a helyzet.
És neki egy pillanatra sem jutott eszébe, hogy megtegye…
Máskor pedig épp az ellenkezője történik.
Vannak helyzetek, amiket érzel, hogy lesz elég erőd, türelmed, képességed megoldani a gyerekekkel. Most van az a pillanat, amikor akár a fejeden is táncolhatnának, akkor sem fognak kihozni a sodrodból.
És akkor valahonnan a semmiből bevágtat a párod, hogy:
„Mi ez az éktelen, kibírhatatlan hangzavar?”
A konfliktus, és a feszültség ismét „tálalva” minden szereplőnek.
Mi a különböző nevelési stílusok oka?
Elég gyakran megtörténik, hogy egy-egy feszült helyzetet, vagy konfliktust a két szülő különböző módon próbál meg rendezni.
Vagy nem értenek egyet azzal, ahogy a másik szülő rendezte a konfliktust a gyerekekkel.
Néha ez a különböző elképzelések és nevelés stílusok eredménye, néha pedig csak mást feltételez a két szülő a gyerekek probléma megoldási képességeiről. Míg az egyik szerint meg tudja oldani a helyzetet, addig a másik szerint már rég szükség van a közbe avatkozásra.
Az egyik szülő csendes négy szemközti megbeszéléssel oldaná meg a helyzetet, míg a másik szülőnél már rég elszakadt a cérna, és kiabál ugyanazon viselkedés miatt.
Míg az egyik szülő normálisnak tart egy adott viselkedést (pl. mondjuk a testvérek közötti veszekedés hangerejét), addig a másik szülő már rég „világháborúnak” ítéli a helyzetet, és úgy érzi, muszáj közbe avatkoznia.
Ez sokszor abból is adódhat, ki hogyan nevelkedett, és a szülei nevelési stílusából mit tartott helyesnek, és mi az, amit feltétlenül szeretne elkerülni.
Mit tehetsz a feszültségek oldásáért, ha különböző a nevelési stílusotok?
A különböző nevelési stílusok és elképzelések nem mindig férnek meg egymással, vagy egymás mellett.
De vannak azért módok arra, hogyan lehet megtalálni a kompromisszumot, ha a nevelési stílusok nagyon eltérnek egymástól. Érdemes ilyenkor nagyobb erőkkel a kompromisszumokra törekedni azért, hogy mindenki jól érezze magát a családban.
A legfontosabb az ilyen gyermeknevelési helyzetekben talán az, hogy a két szülő elfogadó, és támogató legyen egymással.
Ami persze feszült helyzetekben a legnehezebb, és a legnagyobb türelmet igénylő „mutatvány”.
Ezért akkor van igazán eredménye, ha a szülők tudatosan fel tudnak készülni a nevelési stílusok különbözőségéből adódó helyzetekre.
Ezt több módon is meg eleht valósítani.
1. Kompromisszumkeresés beszélgetéssel
Ez akkor lehet a leghatékonyabb, ha a szülők „békeidőben” is gyakran beszélgetnek a már felmerült, vagy esetlegesen várható konfliktusokról:
- Ki, mit, miért és hogyan gondolt, amikor „azt” mondta, vagy „úgy” viselkedett?
- Hogyan lehet ezeket az álláspontokat, nézőpontokat a leginkább közelíteni egymáshoz?
- Ki mit tud elfogadni a másik nevelési stílusából, és mi az, amit már nem?
- Amilyen gyermeknevelést az egyik szülő nem tud elfogadni, az hogyan alakítható át úgy, hogy mindkét fél számára megfelelő legyen?
- Mik azok a viselkedési minták, amiket a párunknál tolerálni tudunk szülőként?
- Miben szeretnénk, ha a másik (legalább egy kicsit) változtatni tudna?
Ahhoz, hogy ezek a beszélgetések a lehetőségekhez mérten zökkenőmentesek legyenek, jó, ha a pár tagjai jól tudnak kommunikálni egymással, és képesek kimondani, hogy mit gondolnak, mit éreznek, vagy akár bocsánatot is tudnak kérni, ha hibáznak.
2. A stressz oldása EFT – vel
Ha már bekövetkezett a feszült helyzet, és emiatt jól kiveszekedtétek magatokat egymással, akkor mindketten, vagy legalább az egyik fél félre vonulhat, és alkalmazhatja az EFT –t pár percig, hogy lehiggadjon. És később megértőbb tudjon lenni a párjával, a gyerekekkel, vagy önmagával kapcsolatban.
Az alábbi mondatok sokat segíthetnek ilyenkor a stressz oldásában:
„Annak ellenére, hogy ideges vagyok, mélységesen szeretem, és teljesen elfogadom magam.”
„Annak ellenére, hogy most feszültebb vagyok a kelleténél, azt választom, hogy hamarabb lenyugszom, mint szoktam.”
„Annak ellenére, hogy most nagyon haragszom, azt választom, hogy egyre könnyebben elengedem ezt a haragomat, és megbocsájtom magamnak, hogy ilyen helyzetbe kerültem.”
Vagy akár ez a film is segíthet abban, hogy a pillanatnyi feszült helyzetekben meg tudj nyugodni. És amikor megnyugodtál jöhet az előző pont, hogy higgadtan tudjatok beszélgetni a nevelési stílusok különbségeiről.
Milyen megállapodásokat köthetsz a pároddal, ha különböző a nevelési stílusotok?
Akár állandó megállapodásokat is köthettek az ilyen helyzetek kezelésére.
Amit persze néha mindkét fél fel fog rúgni, mert mindenki követ el hibákat. És néha senki nem lesz elég türelmes betartani őket. De az általános szabályok meghatározásában segít, ha közösen állapodtok meg bennük, így nem mindig azt fogjátok figyelni, mit ront el a másik.
Szükség lehet ezekre azért is, mert a gyerekek gyorsan észrevesznek bármilyen gyengeséget, vagy rést a pajzson. És kísérletet fognak tenni, hogy ezeket a saját előnyükre kihasználják.
Az alábbiak csak példák arra, milyen megállapodások születhetnek a szülők között eltérő nevelési stílusok esetén.
1. megállapodás: A gyereknevelés kérdéseit nem a gyerekek előtt beszéljük meg
Állapodjatok meg abban, hogy a gyereknevelés kérdéseit nem a gyerekek előtt vitatjátok meg egymással.
„Te ezt azért csináltad rosszul a gyerekkel, mert…”
A gyerekeknek fél másodperc elég, hogy egy ilyen helyzetet a saját javukra fordítsanak.
2. megállapodás: Nem romboljuk le a másik szülő tekintélyét a gyerekek előtt
Ha nem szereted, ahogy a párod épp a gyerekekkel viselkedik, akkor se próbálj ott helyben változtatni rajta.
Később meg lehet beszélni a helyzetet, lehet jelezni, hogy ha valami nem tetszett.
Lehet “én mondatokat” használni. Azt elmondani, hogy te hogy érezted magad, mikor “ezt és ezt” láttad rajta, szerinted mire lenne ehelyett szüksége a gyereknek, és ebben hogyan tudjátok egymást támogatni.
Lehet egyezségeket, és közös stratégiákat kialakítani. (Pl.: Ha az egyik fél nem bír a kiabáló gyerekkel, mert ő is elveszti a fejét, akkor a másik, nyugodtabb fél olyankor automatikusan átveszi a gyerek hisztijánek rendezését.)
3. megállapodás: Elfogadjuk egymás erősségeit
Nem minden különbség jelent negatívumot!
A gyerekek sokat tanulhatnak a szülők eltérő megközelítéseiből, különböző temperamentumukból, és probléma megoldási készségeikből.
Mindkét szülő rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amiket a gyerekeknek érdemes elsajátítania. És az csak jó lehet, ha többféle konfliktuskezelési móddal is találkoznak.
4. megállapodás: A megoldásra fókuszálunk
Ahelyett, hogy hagynád, hogy az érzelmeid elsodorjanak ezekben a helyzetekben, igyekezz félretenni az érzelmeket!
A legjobb megoldás megtalálásáért higgadtan, és nyugodtan kommunikáljatok egymással.
Amennyire csak képesek vagytok, megéri ilyenkor odafigyelni egymásra, és a másik érveire is.
Ha ez sikerül, a gyerekek ilyenkor azt fogják látni, hogy a két szülő ugyan nem ért egyet egymással valamiben, mégis képes tiszteletben tartani a másikat, az elképzeléseit, és világát.
Ezzel még azt is megtaníthatjuk neki, hogy ne próbálja meg az egyik szülőt a másikkal szembe fordítani, vagy manipulálni.
És másolható mintát mutatunk neki arra, hogy többféle módon is meg lehet oldani problémákat, rázós helyzeteket, és mindegyik lehet elfogadható.
