Biztonságban érezzük magunkat a szülői szerepünkben?
Soha annyi gyereknevelési tanács nem volt elérhető, mint mostanában. De mi a helyzet ezzel a rengeteg tanáccsal?
Elég jó szülőnek érezhetjük magunkat tőlük, vagy akármennyi szakirodalmat olvassunk újból és újból úgy érezzük tőle magunkat, hogy rossz szülők vagyunk?
Tartalomjegyzék
Melyiknek érezzük magunkat az idő nagy részében: rossz szülőnek, vagy elég jó szülőnek?
A hatalmas információ mennyiség, amellyel naponta találkozunk, ritkán növeli az önbizalmunkat. A rengeteg ellentmondó információ inkább még jobban elbizonytalanít. Ez igaz a gyereknevelési tanácsokra is.
Lehet, hogy feldühít, vagy újból elbizonytalanít, mikor kéretlenül kapsz „megfelelő” tanácsokat, vagy semmitmondó sablon válaszokat, mikor mit kezdj a gyerekeddel.
De mégis:
Mit csináljak a gyerekemmel, mikor napok óta csak kiabálva hajlandó velem szóba állni? Na jó, én sem vagyok épp a türelem mintaszobra…
És mit kezdjek a „türelemmel, nyugalommal”, mikor hetek óta a falnak beszélek, és a dühöm leplezése már kevés ahhoz, hogy hatást gyakoroljak a gyerekre?
Ilyenkor vajon rossz szülő vagyok, ha ordítok vele? Vagy elég jó szülő vagyok, mert mégis csak rá tudtam venni 2-3 hét után, hogy rendet rakjon a szobájában, és ezzel önállóságratanítom?
Ki mondja meg, hogy melyikkel teszek jót neki?
Miközben:
- minden gyerekkorban dől el,
- minden azon múlik, milyen volt a vele átélt terhesség,
- milyen volt a születése,
- az otthon töltött időszak,
- a bölcsőde, óvoda, iskola,
- milyen a szülők közti viszony, stb.
Az, hogy milyen lesz felnőttként, azon múlik, hogy szülőként milyen gyerekkort biztosítok neki.
Minél tökéletesebb szülő vagyok, belőle annál tökéletesebb gyerek lesz.
De ki képes erre?
Kibírhatatlan gyereknevelési pillanatokkal mindenki találkozik a hosszú úton.
Rossz szülők vagyunk, ha valamit elrontunk?
Sok helyen olvashatjuk, hogy ma a szülők mit csinálnak rosszul, mit és hogyan kellene másképp tenniük, hogy a gyerekeik boldogabbak legyenek.
Pedig a legtöbb szülő mindent megtesz a gyerekeiért, amire az adott pillanatban képes.
Mégis, mintha minden azt visszhangozná, mit rontanak el a szülők, és ezzel hogyan ártanak hosszú távon a gyerekeiknek.
De ki szeretné, hogy ujjal mutogassanak rá, mert szülő lett?
A gyereknevelés útjelzői
Csoda-e, ha ilyen körülmények között a legtöbb szülő, aki jól akarja nevelni a gyerekeit, tele van tanácstalansággal, önbizalomhiánnyal, bűntudattal, lelkiismeret furdalással. Mert bármit tesz, egy másik irányzat szerint az rossz és elítélendő.
Lehet, hogy szabadabbak lettünk a gyermeknevelésben, nem kötnek a hagyományok, de közben a több nyitott úton könnyebb eltévedni is.
Kik mutatják számunkra ezen az úton a biztos kapaszkodót? Honnan tudjuk, mik azok az útjelzők, amiknek higgyünk, és mik azok, amiket hagyjunk figyelmen kívül?
De még az sem biztos, hogy útjelző táblákra van szükségünk.
Az útjelző táblák mindenkinek ugyanazokat az utasításokat adják ugyanazokon az elágazási pontokon.
Ha elérek egy bizonyos helyre, ott az útjelző tábla utasít: „Fordulj jobbra / balra! Lassíts! Megengedett sebességkorlátozás”, stb.
És miközben minden szabályt betartunk, elfelejtünk az ösztöneinkre hallgatni. Arra a kis belső hangra, ami mindig pontosan tudja, hogy Neked és a gyermekednek egy adott pillanatban mi lenne a legjobb.
A sok útjelző tábla megtanítja nekünk, hogy figyeljünk kifelé, hogyan tartsuk be az összes szabályt.
De emiatt közben könnyen elveszíthetjük azt a fókuszt, hogy befelé figyeljünk. Arra, ami nekünk és a gyerekünknek is épp a legjobb (a sok külső szabálytól függetlenül).
Mi van, ha Rátok nem az általános szabályok vonatkoznak?
Ha lehetnének saját szabályaitok is a külső elvárásoktól függetlenül.
Ami sokkal kevesebb idegességgel jár.
Nálunk például az egyik fiamat képtelen vagyok rávenni, hogy rendet tartson a szobájában, miközben jól tanul, országos versenyeket nyer, és fantasztikus sütiket süt, ha rájön az ötperc.
Meg kellett tanulnom, hogy ne idegeskedjek (és veszekedjek) a szobája állapotán, mert az túl sok felesleges feszültséget szül közöttünk (ami egyébként nincs, ha nem akarok rendet tartatni vele). 2-3 havonta egyszer rendet rak, és kitakarít. Én meg becsukom az ajtaját, ha zavar.
Az egyedi konfliktuskezelési megoldás jelentősége
Ha mégis elakadtál a gyereknevelés, vagy a köztetek húzódó konfliktus kezelésében, az EFT segítségével könnyen rájöhetsz, hogy a ti esetetekben, és a konkrét konfliktusnál mi segít rajtatok.
Megtalálhatjátok a ti EGYEDI, VALÓDI megoldásaitokat a szülő – gyermek kapcsolat javításában.
Ha sikerül megtalálni a család valódi konfliktusát, és annak megoldását, azzal lehetőséget kaptok, hogy fellélegezzetek az eddigi veszekedések, konfliktus helyzetek alól.
Tapasztald meg, hogyan tudsz gyors, tartós és örömteli változásokat elérni, hogy ezentúl kiegyensúlyozott, békés, boldog család tagjaként élhess! A legnagyobb ajándékot azzal adjuk gyermekeinknek, ha mi magunk RENDBEN VAGYUNK.
Tudj meg többet!
A szülő gyermek kapcsolat javítása – Hogyan engedjük el a rossz érzéseinket?
A rossz érzéseink hatása a gyereknevelésre
Válts pozitív gyereknevelésre és érd el a személyes szülői békéd!
Szeretnéd elég jó szülőnek érezni magad, ahelyett, hogy naponta azon rágódsz, mit rontasz el?
Tegyél érte még ma.
Kérj időpontot Felnőtt tanácsadásra!
Választ, megoldást, kiutat keresel? A jelenlegi helyzetből nem tudod merre tovább szülőként, társként? Tanácstalan vagy?
Jelentkezz Felnőtt tanácsadásra!
