A Te fejedben is kattognak ilyen kérdések: Jól nevelem a gyerekeim? Vajon milyen hibákat követek el velük? „Jobb szülőnek” kellene lennem, mint most vagyok? Hogyan tudnék legalább elég jó szülő lenni?
Tartalomjegyzék
Elég jó szülő vagy?
Valószínűleg Neked is eszedbe jutott már ez a kérdés.
De mit szoktál magadnak válaszolni?
Elégedett vagy magaddal szülőként, és azzal, ahogy a gyerekeid neveled?
Tudod, hogy neki mire van szüksége, és azt is adod neki?
Vagy hosszasan tudod sorolni, mi mindent tudsz / szoktál elrontani, és a gyerekeidnek hogyan lehetnél (ha tudnál) jobb szülője? És majd legközelebb jobban figyelsz, többet teszel, stb.
Néha egész kis „házi” prédikációt tartasz magadnak: hogyan csinálhatnád jobban, úgy, hogy többet használj a gyerekeidnek a neveléssel?
Mindenki szeretne elég jó szülő lenni
Mindannyian szeretnénk a legtöbbet kihozni a gyermekünkből, hogy amikor felnő, nyugodt szívvel dőlhessünk hátra:
mindent megtettünk, ami lehetséges volt, és mindent megadtunk, amire képesek voltunk.
Ez a végcél, de ezt a hétköznapokban, a sok rohanás, és stressz közben sokszor nehéz szem előtt tartani.
Szülőnek lenni nem egyszerű
Hogyan is lenne egyszerű? Sokaknak még azt is nagyon nehezen megy elfogadni, hogy elég jó szülő válhat belőlük, vagy már most is azok. Főleg az anyák tudnak sokat szenvedni ettől.
Honnan tudhatnánk ma, hogy 10-20 év múlva hogyan változik a világ?
Mi lesz az akkori értékrend, mi szerint fognak élni a fiatalok, vagy akár mi magunk?
Mik lesznek az akkor divatos, vagy keresett szakmák?
Milyen lesz az emberek érdeklődése?
Mire készítsük fel a gyermekünket, milyen világban fog felnőttként élni?
Mi fogja jelenteni számára a kapaszkodót, a biztos pontot?
Hogyan változott a gyereknevelés?
Talán könnyebb lehetett szülőnek lenni az elmúlt évszázadokban. Ott voltak a hagyományok, a szokások, amik szerint a gyereket nevelni kellett, és a nagycsalád, ami meghatározta mindezt. Nem nagyon volt szükség egyéni gondolatokra, vagy érzésekre a gyermeknevelés terén. Mindent úgy csináltak, mint az elődök sok száz éven át.
Az ilyen közegben nagyon fel sem merülhetett a kérdés, hogy elég jó szülő vagyok-e?
Ma már nem befolyásolnak a hagyományok, kikérjük magunknak, hogy úgy neveljük a gyerekeinket, mint elődeink sok száz éven át, vagy akár a szüleink.
Sokkal szabadabbak lettünk. Szabadabbak, változatosabbak és sokszínűbbek az elveink, egyéni elképzeléseink és módszereink vannak.
De attól, hogy végre nem kell követnünk az évszázados hagyományokat, vajon boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá váltunk szülőként?
Új kihívásokkal kell szembenéznünk az internet, a közösségi média, a változó szokások, és társadalmi értékek miatt. Irányt kellene mutatnunk a gyerekeinknek egy olyan világban, amiben még mi is nehezen igazodunk el.
Régen a hagyományok határokat szabtak. Ma a szabadság lehet ijesztő is, sok bizonytalansággal és tanácstalansággal.
Könnyebb megkérdőjelezni magunkat a legegyszerűbb kérdésekben is. És ebbe bizony az is beletartozik, hogy milyennek látjuk magunkat a szülői szerepeinkben. Elfogadjuk-e, hogy “csak” elég jó szülők lehetünk, “tökéletesek” nem.
A gyereknevelés mindenki „szakterülete”
A gyermekneveléshez ráadásul „mindenki ért”.
Mindenkinek megvannak a maga elképzelései, ötletei, hogyan lehet jól, vagy még jobban csinálni.
- Mit kell tenni egy gyerekkel, mikor így vagy úgy viselkedik, mit kell neki mondani, és hogyan.
- Mit mikor kell neki elmondani, és mit kell előle elhallgatnunk.
- Mitől kell megvédenünk őt, és mire kell rávennünk, hogy megtegye.
- Mi az, ami egy gyerek számára kötelező, lehetséges, vagy tiltott.
A gyerekneveléshez értenek könyvek, tévéműsorok, tudósok és híres emberek, az óvó- és tanítónők, a szomszédaink, de még gyermektelen rokonaink is kiválóak ezen a „szakterületen”. Valakinek mindig van egy okos ötlete, egy szellemes (és persze kivitelezhetetlen) jó tanácsa.
Soha annyi kért, vagy kéretlen gyereknevelési tanács, praktika, fortély nem röpködött a levegőben, mint mostanában.
Épp ezért talán soha nem érezhették magukat olyan biztonságban a szülők, mint mostanában…
Vagy soha annyira nem bizonytalanodhattak el, mert nem tudták, merre induljanak, mihez tartsák magukat, és mihez nem.
Hogyan lehetsz elég jó szülő?
Ahhoz, hogy elég jó szülő lehess, ÉS annak is érezd magad, három tényező szükséges.
1. Hallgass az ösztöneidre a gyerekkel kapcsolatban!
A túl sok jótanács (akár könyvekből, akár a környezetedből érkezik), csak meggyengíti azt, hogy merj az ösztöneidre hallgatni. Minden gyerek más, és minden szülő más, sőt egy családon belül is minden szülő gyerek kapcsolat is más.
Azok a tanácsok, vagy módszerek, amik működnek az egyik gyereknél, teljesen visszájára fordulhatnak egy másiknál.
Három fiam van, és az évek során azt tapasztaltam, hogy soha nem tudtam ugyanúgy, ugyanazokkal a technikákkal hatni rájuk, vagy közelebb kerülni hozzájuk.
Mindegyiknek teljesen egyedi kulcsa van ahhoz, hogy hogyan lehet megtalálni vele az összhangot. Mindegyikre másképp kell ráhangolódni, hogy ő is és én is jól érezzem magam.
Az ösztöneinkre hallgatni a gyereknevelésben nagyon egyszerű lehet, ha képesek vagyunk lemenni a gyerek (érdeklődési, életkori) szintjére, és az ő szemével szemlélni a világot:
- Mi érdekli?
- Mit utál?
- Milyen érzései vannak?
- Hogyan enged közel magához? És hogyan nem? (Nálunk van, akit csak az észérvek hatnak meg, van, akinek “udvarolni kell” és dícsérni, van, aki a szeretet kifejezésével győzhető meg: ezek mind mind különböző stratégiát kívánnak tőlem szülőként.)
És az ösztöneinkre hallgatni a gyerekekkel kapcsolatban nagyon nehézzé válik, amikor előzetes elképzelések vannak a fejünkben arról, hogy szülőként mi a szerepünk, hogyan kellene viselkednünk, a gyereknek milyennek kellene lennie, hogyan kellene reagálnia, stb.
Ezek az előzetes elvárások származhatnak nevelési elvekből, családi hagyományokból, elhatározásokból, olvasott, és példaképnek tekintett könyvekből, a környezet (főleg az idősebb nőrokonok) által hangoztatott elvárásoknak való megfelelésből.
Bármelyik eset áll fenn, mindegyik megnehezíti, hogy ösztönösen képes legyél csatlakozni a gyereked igényeihez és világához.
Miért?
Mert mindegyik azt segíti elő, hogy már egy előzetesen kialakított kép éljen a fejedben, hogy milyen lenne az ideális család, és ebben neked hol és hogyan van szereped elég jó szülőként.
És ehhez a képhez próbálod meg igazítani magad és a gyereked is. Így viszont biztos csalódás lesz belőle.
A legjobban akkor szolgálod a közös családi békét, ha ezeket a képeket, és elvárásokat elengeded, és ösztönösen a kettőtök személyiségéhez igazodsz. Azt keresed, ami a közös nevező lehet közötted, és a gyereked között.
2. Hallgass az ösztöneidre a saját igényeiddel kapcsolatban is
Ez az előző pont folytatása. Azaz: a közös nevezőt keresd.
Azt a pontot, ahol a gyereked igényei is hangot kapnak, DE ehhez a saját igényeidről sem kell lemondanod.
Mert miközben a gyereked igényeire és világára hangolódsz, közben nem adhatod fel a sajátodat sem.
Hidd el, hosszú távon nem teszel jót a gyereknek azzal, ha mindent feláldozol érte. Ebből ő két tanulságot vonhat le:
1. Felnőttként majd neki is mindent fel kell adnia a családjáért, vagy
2. Alanyi jogon jár neki, hogy mindent megkapjon, és ezért semmit nem kell tennie.
Ha ráadásul úgy érzed, hogy egy részed fel kell adnod, ahhoz, hogy elég jó szülőnek érezd magad, akkor se kiegyensúlyozott, se boldog nem leszel, és ezt a mintát mutatod a gyerekeidnek.
Ezért fontos, hogy saját magadal legalább olyan ösztönösen jó (és gondoskodó) kapcsolatot áplj, mint a gyerekeddel.
3. Hidd el magadról, hogy már most is elég jó szülő vagy!
Ez a harmadik tényező talán a legfontosabb mind közül.
Mert lehet, hogy igyekszel ösztönösen kapcsolódni a gyerekedhez, és ez egész jól megy. Lehet, hogy a saját igényeid is figyelembe veszed, amennyire tudod.
Lehet, hogy igyekszel mindent a lehető legjobban tenni.
De mit ér mindez, ha közben nem hiszed el magadról, hogy megteszel mindent, amire képes vagy? Ha állandóan azon töröd a fejed, hogy hogy lehetne ezt még jobban?
Ha már most is hiszel és bízol magadban, hogy elég jó szülő vagy, ha már most is a pozitívumokat helyezed előtérbe a hibák helyett, akkor sokkal könnyebben megnyugszol.
Tapasztald meg, hogyan tudsz gyors, tartós és örömteli változásokat elérni, hogy ezentúl kiegyensúlyozott, békés, boldog család tagjaként élhess!
A legnagyobb ajándékot azzal adjuk gyermekeinknek, ha mi magunk RENDBEN VAGYUNK.
Nehezedre esik elfogadni magadról, hogy elég jó szülő vagy?
Segítek, hogy ezt rendbe tegyük benned!
Tudj meg többet!
A szülő gyermek kapcsolat javítása – Hogyan engedjük el a rossz érzéseinket?
A rossz érzéseink hatása a gyereknevelésre
Válts pozitív gyereknevelésre és érd el a személyes szülői békéd!
Szeretnéd, ha a Te családod is boldog, és felszabadult lenne?
Tegyél érte még ma.
Kérj időpontot Felnőtt tanácsadásra!
Választ, megoldást, kiutat keresel? A jelenlegi helyzetből nem tudod merre tovább szülőként, társként? Tanácstalan vagy?
Jelentkezz Felnőtt tanácsadásra!
